Felkelltem, felöltöztem és elmentem Pestre... bulizni. Tök jó volt, mert egy csomó ismerőssel találkoztam. [ Máté, Gergő, Vivi, Dágány ]
Buszmegáálóban összefutottam, húgom osztálytársával Dágánnyal, aki meglepődött, hogy csütörtökön bulizni megyek. xD A buszon nem beszélgettünk, de amikor Dabasnál leszállt még váltottunk pár szót.
Majd Dabasnál nemcsak Anna szállt fel, hanem Máté is. Vele nem is beszélgettünk egészen Alsónémediig. De akkor tök jó alkeszos sztorikat mesélt, amiken jókat röhögtem.
Végül a Nyugatinál felszedtük Nikit és egy órás semmit tevés következedt a Westendben.
Itt Anna telefonon beszélt Gergővel. Gergő és még néhány osztálytársa is eljött a Morrison'sba.
Mi voltunk az elsők xD és már az első koktél beütött. Ezt onnan lehetet tudni, hogy az első számra mind a hárman elkezdtünk rángatózni. xDDDD Aztán még egy kör koktél és nem tudom tovább.
Az emeleten [ ahol eddigi morrison's os pályafutásom alatt most voltam először] összefutottunk Gergővel és az osztálytársaival ... Niki, Anna és én kotta részegen. Azt sem tudom mit beszéltem xD
Majd elindultunk haza. Itt Annával sztem átestünk vmi másik dimenzióba, mert érthetetlen módon nem értük el a 9-es buszt. Mindegy... ugyhogy mentem az utolsó busszal..Dabasig.
Így találkoztunk a buszon Vivivel. De ez nem sok vizet zavart mert nagyon sok mindent megbeszéltünk Annával. És látszik, hogy bárki bármit is mondjon .. Ő mindig a legjobb barátnőm marad valahol. Szükségem lesz rá ..és ő neki is rám.
És tényleg nem érdekel minket, hogy ki-mit mond... akkor is beszélni, bulizni fogunk és bartátok leszünk ....
[lesznek képek is]
since Jan. 12., 2010
Ez WhatTatsuCore királylány blogja [birodalma]
Egyedül utazni...
Az ember társas lény - mondják, és elfelejtik, hogy ugyanakkor önálló lény is, aki ha nem ismeri magát elégé mindenféle kalamajkába keveredik. Se idő, se tér azonban nincs az önmegismerésre: nem tudunk befelé figyelni úgy, hogy közben TV, rádió, újságok, ismerőseink, társaink ontják felénk - sokszor felesleges - információt. Egyedül utazni nagyszerű mód az önmegismerésre: az ember csak magára hagyatkozva hozza meg döntéseit, ismerkedik másokkal, igazodik el egy idegen helyen, ráadásul mindezt tisztalappal, ismeretlenül. Ideális mód rejtett tulajdonságaink napvilágra kerítésének. Némi bátorság azonban szükségeltetik hozzá. Meg kell bíznunk önmagunkban és képességeinkben, továbbá meg kell tanulnunk nem félni a magánytól - s ha számba vesszük, hogy manapság szinte akárhova megyünk is, más utazók is lesznek arra, tehát egyedül nem maradunk, már nem is olyan félelmetes az egész .....
2010. január 15., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése